Lengyel sört még szerintem nem ittam, a jószomszédtól kaptam most egyet. Pedig elvben ez nem olyan egzotikus dolog, mint mondjuk egy mexikói, ami pedig már sokkal régebben megvolt. Persze a Coronita óta már az sem az, de én még akkor ittam életem első mexikóiját egy barcelonai kempingben, mikor Iniesta Fuentealbillában küzdött a kölyökcsapatba kerülésért. Akkor bizony még Coronita sem volt Budapesten. Na, ez a szupermarketben vásárolt mexikói sör annyira rettenetes volt, hogy megemlegettük és azóta is emlegetjük. Mintha a legrosszabb alkoholmentes sört feljavítanánk egy gyalázatos tequila utánzattal. Ez a lengyel viszont nem is rossz a maga kategóriájában. Rég volt ilyen halvány, átlátszó sör a poharamban. Visszafogott lager tiszta, semleges illattal, malátás, enyhén keserű ízzel. A nagy melegben lecsúszott hamar. Nem volt benne sok, de semmi rossz sem.
-
Követem
Követem
Already have a WordPress.com account? Log in now.
palack.net 
Sajnos Te egy sörsznob vagy. Ezt is Grecsó Krisztiántól tudom, mint mostanában annyi mindent, egy József Attila-díjas írótól elég volt egy interjú, és szinte mindent megtudtam mindenről. Elindult itthon a sörsznobizmus, Albert is, Te is ennek vagytok az áldozatai, rosszabb esetben a bérencei!
Angol tudósok laboratóriumában már folyik a kutatás, ami bebizonyítja, hogy minden sör egyforma és aki azt állítja, hogy meg tudja különböztetni a Borsodit Bivalyt a Mikkeller Jackie Browntól az szemfényvesztő.
Majd figyeld meg, előbb-utóbb megjelenik Péter cikkeiben az alázat szó, és el fog zarándokolni a sorfőzők Mekkájába is! (Grecsó mondott valamit az alázatról már?)
Sokat kell még tanulnom, Gábor.